AI
Kínai csípős morzsák… sokadik. AI Itt, ha valaki külföldi és még sincs AI-ja, az több, mint furcsa… Mindenkinek van. Nem azért, mert olyan nagyon időszűkében lennénk, hogy nélküle nem érnénk semminek sem a végére, vagy beleroppannánk a számos teendőbe, esetleg leesne az aranyűrű a kezünkről, ahogyan Morovicán mondani szokták… Hanem azért, mert AI-val rendelkezni egyszer státuszszimbólum, akár akarod, hogy legyen státuszod, akár nem. Szimbólumod meg pláne… Másodszor szociálisan érzékenynek kell lenned a kínai társadalom iránt és az abban élő embereket segítened kell a „Ne kenyeret adj uram, hanem halászni engedj” (tudom az eredeti szövegben a tanítani ige van, de itt helyettesítsük be az engedj-jel) úton. Engednünk kell az AI-kat helyettünk dolgozni. AI ugyanis a bejárónő. Az enyém neve Bi néni. Igen néni, mert aki itt elmúlt hatvanéves, az mind néni. Ezért Bi AI hivatalosan már nem is dolgozhatna. Mert itt Kínában a nők zöme 50 évesen befejezi a munkát. Nem, nem azt írt