II. Folytassuk ott, hogy mi a bánat az a hisztaminintolerancia...

 Egy DAO enzim...szép.

Az egyszerűbbnél is egyszerűbben: ENZIMBETEGSÉG.

Dióhéjban: A hisztamin egy olyan, minden élő szervezetben megtalálható nélkülözhetetlen és életfontosságú anyag, amely a sejtek közötti kommunikációt segítő átvivő molekula, orvosi nyelven mediátor, amely minden egészséges emberben megtalálható. Tehát akkor sem szeretnénk kiirtani, ha az időnkénti felszaporodása súlyos tüneteket okoz a testünkben. Miután minden élő szervezet termeli, a saját termelésünk mellett, táplálékkal is viszünk be hisztamint, amit a beleinkben található DAO és HNMT enzimek egészséges esetben lebontanak. De vannak nem egészséges esetek is. Egyre többen. Ezeknél a betegeknél, vagy nevezzük tünethordozóknak őket, a megnevezett

1.      bontó enzimek termelése elégtelen,

2.      mennyiségileg rendben van, csak blokkolt,

3.      vagy akár normális mennyiségi bontóenzim termelés mellett, a túlzott saját hisztamintermelés vagy táplálékkal való hisztamin bevitel is eredményezik, végső soron a nem jó enzimműködést és ennek okán az egész testben kellemetlen és nehezen viselhető, visszatérő tünetek léphetnek fel. 

A harmadik pont némi magyarázatra szorul. Mit jelent az, hogy akár normális mennyiségi bontóenzim termelés mellett, a túlzott saját hisztamintermelés vagy táplálékkal való bevitel is felboríthatják a hisztamin termelés és bontás egyensúlyát? A feldolgozott tápanyagainkban a hisztamint, a feldolgozást segítő nem patogén, tehát fertőző megbetegedést nem okozó, az élelmiszeriparban szokványosan használt, baktériumok és gombák széles halmaza állítja elő, a fehérjékben megtalálható aminosavból, a hisztidinből. A tartósított, savanyított, érlelt, pácolt, füstölt, kelesztett, kovászolt, nem friss, állott, több napos stb. termékek, nagyobb mennyiségű hisztamint (és egyéb bioamin bomlás termékeket is) tartalmazhatnak, mint a frissen főtt, vagy akár nyers élelmiszerek. Mert ezekben, a fehérjék bomlásával a bakteriális előemésztéssel már megindultak a bomlási folyamatok. Ha az így, a feldolgozott élelmiszerekkel bevitt extrém mennyiségű hisztamint nem tudjuk lebontani, mert elégtelen a saját bontóenzim szintünk hozzá, akkor átmenetileg felszaporodik a hisztamin a szervezetünkben és ez különböző kellemetlen tüneteket okoz.

Egy rövid kitérőre maradjunk a tápanyagok bomlásával felszabaduló egyéb bioaminoknál, mert a hisztaminhoz hasonló egyéb anyagokat is tartalmazhatnak ételek, amelyek a hisztaminnal párhuzamos, a testünkre gyakorolt megterhelő hatásával együtt, erősebbek lehetnek a hisztamin intoleranciával rendelkező emberek tünetei.

Csak néhány lényegeset megemlítve, mint a putreszcin, tyramin, cadaverin , is a fehérje bomlásterméke, azaz hisztaminhoz nagyon hasonló biogén aminok. Ezeket is az ételekben található aminosavak bontása közben állítják elő a baktériumok és a gombák és sajnos a testünkben ezek is nagyrészt a DAO enzim segítségével bomlanak le. Ebből az következik, hogy ha jelen vannak az ételben, az általuk lefoglalt DAO kevesebb hisztamint tud bontani. A hosszabban a testben jelenlévő és több hisztamin viszont erősebb intolerancia tüneteket okoz.

Ugyan a hisztaminintolerancia kapcsán mi csak pár biogén aminról és mindösszesen három bontó enzimről teszünk említést, de az arányok tisztázása érdekében érdemes megemlíteni, hogy a testünkben a fehérjék lebontásával kapcsolatban, több mint 200 enzim, fehérje és gén komplex rendszeréről beszélünk, melynek akármelyik eleme is működhet elégtelenül és boríthatja a fehérjebontó folyamatainkat. Hogy az emberi bél baktérium és gomba flórájának összhangjáról és a különböző törzsek arányáról már említést se tegyünk.

Visszatérve az egyéb biogén aminokra, gyümölcsök, zöldségek, állott halak, tengeri álatok, akár már a pár órás is, húsok, vaj és egyéb tejtermékek is tartalmazhatnak például ilyen anyagokat.

Elsősorban azonban a hisztamin felszaporodása okoz testi tüneteket, mert a testünk hisztamin szintje éri el a gyakorlatban a leggyorsabban a "toxikus" dózist. A többi biogén aminnal leginkább akkor találkozhatunk, ha már romlásnak indult ételt fogyasztunk.

Másodrészt vannak hisztamint a saját szervezetünkből felszabadító ételek, italok és adalékanyagok és belső biokémiai folyamatok, mint pl. a stresszreakció hormon elhangolódása.  A magas hisztamin tartamú és a saját hisztamin termelés stimuláló ételek listái végtelen hosszúak, a cikk végén néhányat csatolt link formájában közlök.

Harmadrészt léteznek a hisztaminbontó (DAO, HNMT) enzimeket gátló élelmiszerek, italok, adalékanyagok, gyógyszerek. Ilyen az alkohol is és a metilxantin vegyületeket tartalmazó élvezeti cikkek, pl. a kávé a koffeinnel, az „igazi” tea a koffein, teofilin, teoxantin, teobromin tartalmával, a kakaóbab és belőle készülő termékek, - igen sajnos a csokoládé is - a koffein és teobromin tartalmával.  

És akkor essen még pár szó a bontó enzimekről is.

A diamin-oxidáz enzim (DAO) a sejteken kívül, a hisztamin-N-metiltranszferáz (HNMT) a sejteken belül bontja a hisztamint. Mindkét enzim szerepe nagyon fontos, de a DAO szerepe, ha fokozhatjuk a legfontosabb. Mindkét enzim gátat képez, hogy a hisztamin ne jusson be a véráramba a bélüregből, mert a vérkeringésbe kerülve, de igazából már a belekben és a gyomorban is - ez az egyik oka az irritábilis bél szindrómának és a krónikus gyomorhurutnak (ez utóbbihoz még hozzájárul hazánk nagyon magas Helicobacter pylori fertőzöttsége is) - a hisztamin egy allergiához vagy krónikus gyulladáshoz hasonló reakciósorozatot indíthat el.

Mindennek ellenére itt az ideje azt is tisztázni, hogy a hisztamin mégsem egy átok a testünk számára.

A hisztamin intolerancia mögött rejlő törvényszerű folyamatok megértésében segíthet, ha megértjük a hisztamin testünkben betöltött szerepét. Mondjuk úgy, hogy a hisztamin egy olyan szöveti anyag, sokan hormonnak is nevezik, amely most már tudjuk, hogy a hisztidin aminosavból keletkezik a hisztidin dekarboxiláz enzim és még egy nagyon fontos anyag, a B6 vitamin segítségével. Ebből is következik, hogy szervezetünk esetleges B6 vitamin hiánya fékezi a hisztidin átalakulását. Ez a folyamat szinte minden növényi és állati szervezetben lezajlik. A hisztamin az élővilágban minden olyan élőlényben jelen van, amelynek van hisztidin aminosava. A keletkező hisztamin felfoghatatlanul sok feladatot lát él, nagyon sokoldalú, életfontosságú anyag és nincs élet-vagy sejtfunkció, amire ne lenne kihatással, az életünk első pillanatától kezdve.

 A petesejt nem ágyazódik be a méhbe hisztamin hiányában, egyre inkább alátámasztott tény, hogy a a peteérés kiváltása is hisztamin hatására történik. A hisztaminnak szervezetünkben ingerület átvivő azaz neurotranszmitter szerepe is van mind a központi idegrendszerben, mind a perifériás idegpályákon és a hisztamin az immunreakció egyik legfontosabb hírvivő molekulája, amelynek segítségével a sejtek "üzennek" egymásnak. 

A szervezetünkben a hisztamin a sejtekre főként 4 receptortípuson hat

H1 receptorok:

·        A bél, a hörgők és a méh simaizom szöveteinek összehúzódását okozza

·        A kis vénák falát összehúzza, az artériák falát ellazítja és tágítja

·        Az idegsejtek fájdalom, viszketés ingerületátviteléért fele

·        Központi idegrendszerben az éberség fokozása a feladat

·        Petefészekben az ösztrogén kibocsátás a feladat

·        A méhben a petesejt beágyazódását támogatja a H1 receptorokon keresztül

H2 receptorok:

·        A gyomornedvek kiválasztásának a serkentése

·        A szívverés szabályzása, a szívteljesítmény fokozása

·        Az izmok feszülésének fokozása

·        Az immunvédekezés fokozódása

H3 receptorok:

·        A H1 receptorokhoz hasonlóan az ébersége, és a koncentráció fokozása

·        A perifériás idegrendszerben a szerotonin, a GABA, ill. az acetilkolin kibocsátást gátlása

·        A központi idegrendszerben az éhség és szomjúság érzésének a szabályozása

H4 receptorok:

·        A sejtes immunvédekezés fokozása

·        A bőrsejtek gyulladásos készültségének fokozása

 

Néhány fontos faktor még a hisztamin bontásához:

A hisztamint a diamin oxidáz (DAO) enzim, és a hisztamin-N-metiltranszferáz (HNMT) enzim bontja.

A DAO enzim rézt tartalmaz, valamint a megfelelő termeléséhez szükség van megfelelő napi bevitelre B6-vitamin és C-vitamin vitaminból. Alacsony vitaminszint esetén sérül a DAO enzim termelés kapacitása.

A hisztamin nagy részét, elsősorban a központi idegrendszerben a metiltranszferáz enzim bontja. Ez a folyamat is sok mikro-tápanyagot igényel, egyebek mellett magnéziumot, cinket, folsavat és B12 vitamint.

A hisztamin az egészséges emberekben is az immunreakció egyik legfontosabb hírvivő molekulája, amelynek segítségével a sejtek "üzennek" egymásnak. 

Zárszóként a hisztamin intolerancia megnevezés helyett egyre elterjedtebb a hisztamin adverz reakció megnevezés. A hisztamin adverz reakció lényege, hogy a táplálékkal bevitt hisztamin lebontása elsődleges vagy másodlagos okok miatt elégtelen, emiatt a szervezetben ez a mediátormolekula a hisztaminreceptorokon keresztül (H1-H4) kóros reakciót vált ki, nem képes a megfelelő üzenet továbbításra, ezért, miután a test minden pontján jelen van, egy időben akár többféle szervrendszerben is tüneteket okozhat.

Folytatom…