III. Mit tegyünk, ha hisztamin intolerancia tüneteivel élünk együtt?

 

 

Most, hogy tudjuk, hogy mit jelent az, hogy biogén, hogy az valami, ami minden élő szervezetből származik. Tehát ahogyan korábban írtam, származik az én szervezetemből is, meg a tiédből is, a származik a gabonáéból, a répáéból, a tyúkéból, malackából, meg a paradicsomból és tarkababból is, mindenből, ami élő és fehérjéket tartalmaz. És már azt is tudjuk, hogy ezek a fehérjék nem végtelenített életciklussal léteznek, hanem egyszer csak megáll bennük az élet és elkezdenek lebomlani. Ekkor keletkeznek a hosszú láncú bonyolult fehérjeszerkezetekből az őket alkotó aminosavak dekarboxileződésével, széndioxid felszabadulásával és elvesztésével az aminok. Így már tudjuk, minden, amit nem a tányérunkon lehelte ki a lelkét, az bizony már bomlásnak indult és tartalmaz biogén aminokat. A lélekkilehelés pillanatától a szájig, gyomorig tartó út hossza határozza meg, hogy mi mennyi biogén amint tartalmaz. Minden, amiben elkezd megmurdelni a fehérje, az vagy elfolyósodik, vagy megpenészedik, vagy elkezd ilyen vagy olyan módon megbüdösödni, meg szétesni, stb., ezekből mindből általában sok zűr is keletkezik a testben.

Szóval ebbe a csoportba tartozik a kétnapja a hűtőben várakozó maradék csirkepörkölt, a felbontott félig elfogyasztott, jó lesz majd estére, norvég lazacfilé. Akkor is, ha nem ült ki rá a szivárványos penész még. De be a körbe tartozik minden tartósított, együk meg később már formában élelmiszer is, ahol az élelmiszertechnológia ugyan igyekszik fékeznie fehérjék bomlását ilyen-olyan eszközökkel, mint tartósítás, többlet hőkezelés, oxigénmegvonás, fagyasztás stb., de mindezek az élelmiszerek azért, ettől még gazdagon hemzsegnek a megmurdelt fehérjéktől. Hogy van bennük és, hogy mi az - persze e hétköznapi földi halandónak nem kell tudnia, - de ha mégis szeretné, akkor onnan tudjuk hogy a romló húz például megnyálkásodik és megbüdösödik. Felszaporodnak benne a széteső aminosavakból, pl ornitinből vagy argininből képződött ú.n hullamérgek. Ilyen a pusztercin, meg a lizinből keletkező kadaverin. Mindkettő büdös, erősen toxikus, az ember ezért nem eszik dögöt, például. Vagy a tiramin, amit a legtöbb sajt, minden bor és halkonzerv is tartalmaz és ami mér önmagában is vérnyomásnövelő és gyakorta okoz az arra hajlamos embereknél migrénes fejfájást.

Hogy miért is írok én itt ilyen szitokszavaknak tűnő idegen kifejezéseket, mikor a hisztamin intoleranciáról kellene folytatnom az eszmecserét és megmondanom a tuti megoldást? Hát, azért, hogy lássátok a helyzet nem olyan egyszerű ebben a témában, hogy hozzátok vág az élet egy féltáglát, hisztaminintolerancia felirattal és akkor jön majd egy okos orvos, diabetológus, táplálkozási guru, tuti ható étrendkiegészítő díler, hetvenhét szakértő meg legalább ennyi önsegítő csoport facebook professzora és megmondja a tutit. Ezt vedd, ezt edd, ez az egyetlen és járható út.

El kell, hogy szomorítsalak, nincs ilyen.

…és ha csak abba az egy új fogalomba kapaszkodunk, aminek íz ízért, még most keserű szájízzel csócsálod és riadttan konstatálod, hogy a neten a szakértől egymásról plagizálják a szakmai szövegeket és oly kevesen mondanak a megszokott bull shiteken túl bármi nem általánost. Szóval, ha azt gondoljuk, hogy minden nyavalyánkért ez az egy kis nyomorúság fele a hisztamin akkor nagyon el fogunk veszni az erdőben. És minden terápiába bele törik a bicskánk és elkezdjük elhinni, hogy mindenki profi, - mert ezt mondják majd az önigazoló nagyon tapasztalt net-professzorok és mi mind hajlamosak leszünk ezt el is hinni nekik – és mi egyre beletekeredünk az önmagunk vádjának vastagra hízó fonalába. „Nekem miért nem válik be a diéta, ami „mindenki másnak” igen.” tesszük fel önmagunknak a kérdés, halmozva a keserűbbnél keserűbb tapasztalatokat és hogy mi is a siker-klubhoz tartozzunk mielőbb a neten olvasott, könnyű megoldást választjuk, beszerzünk egy nem vényköteles antihisztamin tablettát és bedobunk egyet, ha kell, ha vizesedik, ha szörcsög, a nyom, ha fáj a fejünk, ha dagad a boka, ha beállt a derék, ha nem tudjuk elhagynia fajanszot, stb. Mert hát, mi mással lehetne kezelni egy hisztamin belövést, mint antiszitaminnal. az meg kontroll nélkül terem minden gyógyszertárban, szóval hajrá.

Tudod, hogy egyébként a hisztaminod a mit is csinál még a takonykór, dagadt boka, vörös szem, migrénes pusztulat, beállt derék, vizes hasmenés és virsliújjak mellett?

Például a kommunikátor a tested ÖSSZES sejtjében. Bizony ő adja át az információka a sejten kívülről a sejten belülre. Szép szakszóval igerületátvivő anyag. Átvivő nélkül nincs ingerület, ingerület nélkül nincs sejtmunka, sejtmunka nélkül nincs élet. Kb. ennyi a feladat. No, meg leviszi vérnyomásunk, hogy ne kapjunk agyvérzést. Persze ezt úgy teszi, hogy a keringő plazma volument átpakolja a sejtekbe. Ettől igen, dagad a bokád, de ez néha sokkal jobb verzió, mint agyvérzést kapni.

Szóval, ha betoljuk az antihisztamint, az persze jó egy súlyos allergiás reakció vagy anafilaxiás sokk esetén, de antihisztaminnal kezelni, hogy nem tudtunk ellenállni a sonkás sajtos, paradicsomos kelt tésztás pizzának, két napja nyitott maradék sonkával és egy hete lassan fogyó szintén bontott trapistával. Na, jó levágtuk róla a zöld penészes széleket. Észrevettétek, hogy midig, az otthon a hűtőben darvadozó maradékokat pakoljuk a házi pizzára, hogy ne kelljen kidobni?

Szóval ennek kompenzálására, meg egy kis csokimajszolás, vagy túltolt x adag kávé, bezabált fél zacskó földimogyoró ellen nem jó az antihisztamin tabletta.  Nem egészséges.   

Nos, ha már homlokon vágott bennünket az élet ezzel a hisztaminos féltáglával és é futkosunk, mint pók a falon és azt sem tudjuk, hogy kihez forduljunk, hová kapjunk, mint vegyünk be, mint együnk és mit ne akkor álljunk le egy kicsit a pörgéssel és kezdjük el inkább önmagunkat megfigyelni. 2-3-6 hónapon át, hogy alaposan és gazdagon legyenek tapasztalataink. Csak a van ismeretéből tudjuk felépíteni a kell állapotokat. Csak pontos ismeretekre építhetünk változást. Hatékony változást.

1.      Az első tehát, hogy vegyél egy nagy füzetet és találd ki magadnak a struktúrát. Vezess naplót a szokásaidról.

·        Mikor aludtál el? Mennyit aludtál? jól, nem jól, ébredtél éjszaka, volt e vádligörcsöd, reggelre lemerevedett végtagod, nyakad, hátad, derekad, rossz álmod, bármi, ami ronthatta az alvásminőséged. Az alvás deficit komoly stresszfaktor, hisztamin intolerancia állapot súlyosbító tényező.

·        Étkezések: reggeli, ebéd, vacsora, összetétel, mennyiség, bevitt folyadék mennyiség, minőség, miben volt adalékanyag, mi volt feldolgozott bolti élelmiszer, mi nem volt friss, mi volt esetleg 3 vagy 4 keresztes hisztamin tartalmú, volt a napban kávé, tea, csokoládé, alkohol és mikor fogyasztottad el, étkezés előtt, után, éhgyomorra. Testsúly reggel és este. A táplálkozással kapcsolatos információk a legfontosabb faktor az önmegfigyelésben, a bevitt hisztamint érdemes leginkább monitorozni, hisz ez határozza majd meg az összes tünetünket.

·        Külső és lakáshőmérséklet. Ha testnek erősen kell hűteni vagy fűteni, az szintén stresszfaktor. Máshonnan, a lép és gyomor működésétől vont el energiákat.

·        Mozgás mennyisége, minősége.

·        A napod lelki minősége: sikereik, kudarcok, uralkodó érzelmek, intimitás, pozitív szerető vagy inkább energiarabló közeben töltötted el a napod.

·        Kiemelkedő stresszfaktorok.

·        Gyógyszereid, vitaminok ételkiegészítők

·        Tüneteid

Tudom, hogy lesz ezer magyarázata annak, hogy miért nincs időd, kedve, lehetőséged, hited összegyűjteni ezeket az adatokat. Egy részét talán el is tudom fogadni, de te meg fogadd el azt, hogy ezek nélkül sötétben fogsz tapogatózni. El fogod hinni, hogy nincs számodra megfelelő terápia és reménykedni fogsz abban, hogy majd jön egyszer valaki, aki megszűnteti ezt az egészet és élhetővé teszi újra az életd. Jó hírem te vagy ez a valakié és csak te, vagy erre képes. Mindenki más a saját cipőjében okos.

Nincs két egyforma eset. Más például jól bírja lizin bomlástermékét, te meg nem, vagy fordítva, vagy másnak más a bélflórája, vagy MAO blokkolót szed valami más bajára, vagy kutya baja a paradicsomtól, de te a tej és paradicsom kereszt intoleranciáddal más tészta vagy.

SZÓVAL ELSŐ LECKE: IGAZÁBÓL NEM NAGYON TUDSZ MÁSOK TAPASZTALATAIRA TÁMASZKODNI.  (Csak nagyon nagy vonalakban…)

Kukkants be egy fél órára egy hisztaminintolerancia önsegítő csoportba a neten, azután fuss gyorsan el onnan. =D Azt fogod látni, hogy vérre menő igazságvitákat folytatnak arról, hogy nekem igen, de nekem meg nem, az nem igaz, rosszul tudod. Te tudod rosszul.

MÁSODIK LECKE: A hisztaminintoleranciának nem igazsága van, azt megéljük. Ezren ezerféleképen. Van, aki csak épphogy van, aki nyakig, más meg fejbúbig. Van, aki erre esküszik, a másik meg arra, a harmadik meg meghal tőle.

HARAMDIK LECKE: Nem, nem lehet kigyógyulni belőle. Aki ezt ígéri, az egyszerűen szélhámos. De, lehet nagyon tudatosan, sok ismerettel és sok odafigyeléssel nagyon jó életminőséget elérni, ha megismerjük önmagunk működését, a betegségünk természetét és a rendelkezésünkre álló összes segítő tényezőt. Ez hosszú, kemény és fegyelmet kívánó munka. De nincs más út. A más út az az, hogy bent maradsz a kellemetlen tüneteid erdőjében.

Ebből következik a NEGYEDIK LECKE: Nincs orvos, szakember, guru, Atyaisten, aki meggyógyítson, csak olyan van, aki hajlandó lesz veled fog bolyongani az erőben, de legalább ismeri a fákat, bokrokat, bogyókat gombákat, gödröket és tudja, hogy hogyan működik egy test. Nem a tiéd. Azt nem tudja, azt tudja, hogy hogyan működik általában egy test. Milyen logikák állnak egy ilyen vagy egy olyan tünet mögött.

A leckékből elég… A következő feladat, hogy

2.      Gyűjtsd össze az össze elérhető hisztaminintolerancia táblázatott és csinálj belőle egy sajátot. Húzd ki azt, amit sohasem eszel. Teljesen felesleges információkat nem tartunk meg, azok nélkül is bőven van mivel bajlódnunk. Lélektanilag is szükséges, hogy érezd nem olyan bonyolult a helyzeted, mint amit a sok információ sugalmaz. Gyűjts külön az különböző ételkategóriákat, mint egyel gyakran, mint néha, mint nagyon ritkán.

3.      Nézd végig a hisztaminintoleranciáról szóló cikkeket és írj listát a saját tüneteidről. Lehet találsz olyan tünetet, amit bagatellizáltál vagy nem kötötted a hisztamin reakciódhoz. Ha van egy étellistád és egy tünetlistád, már össze tudod őket kötni logikusan. Mely napon mit ettél és milyen tüneteid voltak. Érdemes próbával igazolnod, újra enni ugyanazt és ha újra kiváltja a tünetet, vörös jelzést kap az étel.

Minden bizonnyal az előző írásokból emlékeztek arra, hogy a testünk fehéréjéinek alkotóelemeit, az aminosavak lebontását több enzimünk is végzi, de én csak három lényegeset emeltem ki,

A monoamino-oxidáz (MAO) és a

diamino-oxidáz (DAO) enzim és a

hisztamin N - metiltranszferáz (HNMT, HMT) enzimeket.

A következőkben nézzük meg egyenként, hogy mit tehetünk az egyes enzimjeink megfelelőbb és kielégítőbb termeléséért. Kezdjük azzal, hogy

4.      Minden nap szükséges Béres cseppet fogyasztanod. A benne található mikroelemek közül több is az enzimek munkáját segítő úgynevezett co-faktor. A réz például elengedhetetlenül szükséges a DAO enzim felépítéséhez. Ha nincs megfelelő mennyiségű réz a szervezetünkben, sérülni fognak az enzimatikus reakcióink.

Az enzimek a testünk biokatalizátorai. Az a feladatuk, hogy felgyorsítsák a szervezetünkben zajló kémiai reakciók sebességét. Mint minden katalizátor, a reakciósebesség növelését az aktiválási energia csökkentésével érik el.

Az enzimek túlnyomó többsége fehérje, RNS-alapú, ezeket az enzimeket ribozimeknek, még az ellenanyag alapú enzimeket meg abzimeknek nevezzük. Mint minden fehérjének a testünkben, az enzimjeinknek a működése is erősen függ a testünk kémhatástól, azaz pH-jától, a testhőmérsékletünktől és a testünk ionkoncentrációjától, lásd pl. réz.

Ebből a hármasból megkell vizsgálnunk, hogy mire tudunk akaratlagosan hatni és mire nem.

5.      A pH-optimumra NEM tudunk. Bármennyi és bármilyen „tudományosnak tűnő cikk is szülessen és szóljon arról, hogy hogyan kell lúgosítani a szervezetünket, ez nem álja meg a helyé tudományosan. Egyszer mert ez egy tudományos tévedés, hogy enyhe kifejezést használjak.

Teszek egy kitérőt ennek ismertetésére, mert úgy érzem a hisztaminintolerancia kezelésében ez a téveseszme nagyon sokszor viszi félre a diétát vagy a terápiát.

A Robert és Shelley Young által elterjesztett téveseszme a pH csoda, vagy más néven lúgosító  étrend néven elterjed áltudományos tézis hatékonysága, hasonlóan a vércsoport diétához, semmilyen orvosilag igazolható tudományos vizsgálatban soha nem nyert bizonyítást és nem is fog, mert hiányos ismereteken alapuló fantazmagória. Az összes, a Young házaspár által írt rendkívül érzelemgazdag és megváltó hangulatban írott könyveinek nincs tudományos alapja, mert az emberi szervezet sokkalta bonyolultabb annál, és optimumra törekvőbb, minthogy egyetlen tényezőre, a vér és a szövetek pH-jára, fel lehetne építeni egy táplálkozási rendszert.

Minden anyag pH értéke azt mondja meg egy-egy anyagról, hogy oldatban savas vagy lúgos kémiai hatású lesz-e, azaz hidrogén ionokat leadni, vagy felvenni képes oldatról van-e szó. A 7-es pH érték a semleges, az ettől való eltérés alacsonyabb irányba savas, minél alacsonyabb a szám annál savasabb a közeg, az eltérés magasabb szám irányába, lúgos kémhatást mutat. Minél magasabb a pH, annál lúgosabb kémhatásról beszélhetünk. Az „lúgosító” diéta egyik legkomolyabb tévedése az, hogy ok-okozati rendszerben kapcsolja össze a szervezet pH-ját az elfogyasztott ételek pH-jával. Mintha az kibillenthető lenne a bevitt táplálék kémhatásával. A lúgosító diéta mellett voksolók azt állítják, hogy ha túl sok savas ételt fogyasztunk, "elsavasodunk", viszont, ha az egyszeri étkezéseink 3/4-e legalább lúgosító ételeket tartalmaz, akkor lúgosabb közeget leszünk képesek létrehozni a testünkben. Nagyon nagy bajban is lennénk, ha ez így működnek. De nem így működünk. És miért is lenen cél a savas közeget szövetet lúgosra váltani? A sav rossz, a lúg meg jó? Vagy mi a motivációja az ellúgosításnak? És mit lúgosítsunk el? A gyomrunkat, a beleinket, a vérünket? És mit történne, ha ezt megtennénk? Garantál betegség, kémiai összeomlás. De szerencsére a szervezetünk nem egy lombik, amiben összekutyulhatunk savas és lúgos élelmiszereket, amelyek pH arányaival növelni vagy csökkenteni tudjuk a testünk, valamint a vérünk és a szöveteink pH-ja. A szervezetben számos un. puffer-rendszer található, amelyek éppen azt a célt szolgálják, hogy a táplálék savasító és lúgosító hatását korrigálják. Mindegy tehát, hogy milyen kémhatású ételt viszünk be a szervezetünkbe, a testünk optimumra törekvő pufferrendszere mindig fenn fogja tartani minden egyes szervünk normális kémhatásást. A gyomorban a 2-es, a bélben a 8-as és vérben a 7-es, semleges pH-t. Szerencsénkre. Bár Youngék is említik ezeket a puffer-rendszereket, de ezek működését a szervezet "erőlködésének" tekintik, olyan "erőlködésnek", amely előbb-utóbb kimerül, és akkor jönnek a betegségek. A valóságban a vér pH-ja igen szigorúan szabályozott a 7.35-7.45 pH érték közt van és nem az ettől való eltérés betegít meg, hanem a különféle betegségek képesek patológiás mértékben kimozdítani a vér pH-ját a normál intervallumból és az hozhat kritikus állapotokat Pont az optimum tartományból való kilépés.  

Az áltudományos fantazmagóriákkal szemben a kutató Thomas Remer összefoglalójában rámutat arra, hogy az egyes élelmianyagok pH-ja alapján nem lehet bejósolni a sav-bázis terhelést, ugyanis a szervezet nagyon pontosan reagál a táplálék összetételére és a pufferrendszerével szelektíven és kémiai pontossággal és arányban dolgozza fel a különféle élelmi és ásványi anyagokat, a tápanyagokból kinyerve vagy figyelmen kívül hagyva azokat az egyes ionokat, amelyek szabályozzák a szervezetünk kémhatásást.  Például a savasítónak tartott állati fehérjék esetében a fehérjefogyasztás fokozza a vese sav-eltávolító képességét így csökkentve a test „elsavasodásának” veszélyét. (Remer, 2001). "Elsavasodást" ki sem tud alakulni a testünkben, köszönve ezeknek a belső szabályzóknak.

Másodszor, az egyes enzimek attól függően, hogy a testünk mely szervében látnak el feladatot, különböző kémhatásban érzik otthon magukat.  Például a proteáz nevű fehérjebontó enzimek pH optimuma lehet nagyon savas, 2-es pH-jú pl. a gyomorban, lúgos, 8-as pH-jú az emésztőszervrendszer más szakaszában, pl. a középbélben, vagy akár neutrális 7-es pH-jú is a vérben. Tehát amire nem tudunk akaratlagosan hatni, azon ne törjük a fejecskénket.

6.      Hatni tudunk viszont testünk hőmérsékletére. A magyar ember szokása, hogy túl hidegen táplálkozik. Minimum két étkezése, a reggeli és vacsora is arról szól, hogy hűtőszekrényből kivett ételeket fogyaszt, télen nyáron hűtött, jeges italokat, frappékat, fagylaltokat, hűtött gyümölcsöket fogyaszt. Összeségében kevés meleg, forró folyadékot fogyaszt egész éveben. A hideg táplálék amellett, hogy sokk szerűen hat a gyomorra és rontja az emésztési képességet, mert a hideg hatására összeránduló gyomorfal gyomornedve szekréciós csatornái is összezáródnak, hat a gyomor mögött futó bolygóidegre és az minden szervünk beidegzésére, nem feltétlenül jó hatással. Az emésztetlen táplálék utóemésztése olyan emésztőrendszeri szakaszokban kénytelen megtörténni, ahol a testnek már más feladata lenne, nem az utóemésztés. Ilyen a nyombél, vékonybél. Az szükségesnél nagyobb darabos élelemből kisebb felületről tudnak csak felszívódni a tápanyagok, ezzel kvázi éhezési helyzetet hozunk létre a testben, és általános energiahiányt. Elégtelen rossz minőségű táplálkozást és krónikus stresszfaktort. Ami testi válaszreakcióként, azonnal magasabb hisztamin szint reakciót produkál és nem is szükséges, hogy a többlet hisztamin a tápanyagokból szívódjon fel. Ez egy és nagyon lényeges buktatója a hisztamin diétánknak. A tudatos összetétel mellett is a gyomor hidegsokkolásával rávesszük a testünket a fokozott hisztamin válaszra és nem értjük, hogy miért nem működik a szigorú diétánk.

Valamint, a hidegsokk hatására fékezzük a testünk hőérzékeny hisztamindinbontó enzim termelését.

A harmadik ok, hogy miért kell odafigyelnünk a testünkbe bevitt táplálék hőmérsékletére, hogy a hidegsokkal és az elégtelen emésztéssel krónikus bélhurutot hozunk létre és hatással leszünk arra a bélflórára, amely működésétől segítséget várunk a hisztamin bontásához szükséges DAO enzimünk termelésében. A hatodik legfontosabb feladatunk tehát rászokni a melegen elfogyasztott ételekre, leszokni a hideg ételekről, italokról, vagy szokásunkká tenni minden étkezés előtt egy nagy pohár, meleg, forró víz elfogyasztását. Érdemes próbát tennünk, egy hétig hideg ételeket és italokat fogyasztva leríni minden tünetünk, majd egy hétig elkerülni a hideg ételeket és italokat és forró vizet fogyasztani és szintén lejegyezni a tüneteink gyakoriságát. Garantálom a szignifikáns különbséget.

7.      Hatni tudunk a megfelelő ion háztartásunkra. Valójában amikor arról a fránya lúgosító diétáról beszélünk, akkor a kálium és kalciumhiányos és a túl sok nátriumot tartalmazó táplálkozás ioneltolódása okoz valóságos problémákat. Nem csak sejt szinten, mind a hiány, mind a többlet állapotokkal, hanem a szükséges enzimjeink felépítéséhez is megfelelő mennyiségű ionra van égetően nagy szükség. A másik divat táplálkozás, amivel a „szakértők” általában helyettesíteni szeretnék a személyre szabott hisztamindiéta szükségességét, az a paleolit táplálkozás. Sok összetevőjével valóban alacsonyabb szintű bevitt hisztamint tudunk a szervezetünkbe juttatni, de az ilyen diéta táplálék ionösszetétele nagyon megváltozott a normál európai ionbeviteli követelménykehez képest:

Látható, hogy a paleolit táplálkozás mennyire fölé lő a napi szükséges értékeknek.

Nézzük sorban…

a.)    A túlzott vasbevitel direkt emésztőrendszeri irritánsként viselkedik. A gyomor- és bélnyálkahártya sérülése esetén gyorsan és koncentráltan szívódik fel az érpályába, ahol a vasat egyébként kötésben tartó molekulák száma relatív kevés lesz, így szabad vas halmozódik fel a vérben. Innen a vas a mitokondriumokba kerül, mely a sejtekben található energiatermelő sejtalkotó. Ott viszont gátolja a normális anyagcserét és metabolikus zavarokat, a sejt sav-bázis háztartás eltérését okozza. Szóval a sejt szintén a szabad vas képes eltolnia a sejtoldat kémhatását és itt már nincs puffer, ami ezt megoldaná? Igen, bizony és így jön létre a vassal történt mérgezés, amely segíti a reakcióképes szabad gyökök képződését, amely a sejthártya lipid elemeinek károsodásához, ezáltal a sejt integritásának megbomlásához vezet. Sejtroncsolódáshoz. A mérgezés a vérben lévő proteáz enzimek működésének gátlásával, a máj, a szívizom, az érrendszer és az agy károsodását idézi elő. A túl sok vas tehát, sejtroncsoló, enzimblokkoló, májkárosító, szívé érrendszer károsító. Bizony.

b.)    A cinkbevitel megengedhető felső határértéke 30 milligramm naponta, 19 évesnél idősebb felnőtteknél. Túladagolás esetén a következő tünetek jelentkezhetnek: fémes és keserű szájíz, gyomorfájdalom, hányinger, hányás, görcsök és véres hasmenés. DE, ami ennél is fontosabb, hogy a cink már mérsékelt adagban (18-20 milligramm) történő bevitele esetén is korlátozza a szervezet rézellátását!!!!!, - ugye tudjuk, hogy a szervezetnek rézre van szüksége az enzimek felépítéséhez. A DAO enzimünk megfelelő mennyiségéhez is. Továbbá, ha kevés kalciumot viszel be a szervezetbe, viszont a cinkbevitel magas, akkor a cink a kalcium bélből történő felszívódását is megnehezíti.

c.)    A kalcium szedése ritkán okoz mellékhatásokat, esetleg némi gyomor-bélrendszeri panaszt. Főként vesebetegek, vagy magas D-vitamin szinttel járó betegségek kezelése során történő nagy adagok tartós alkalmazásakor fordulhat elő túladagolás. Korai figyelmeztető jel a száj körüli zsibbadás, bizsergés és melegséghullám a testben. A túladagolás tünetei a hányinger, hányás, székrekedés, hasi fájdalom, izomgyengeség, mentális zavarok, nagyfokú szomjúságérzés, vesekőképződés, súlyos esetben szívritmuszavarok. A magas kalciumszint tartós fennmaradását okozhatja A-, vagy D-vitamin túladagolás, a mellékpajzsmirigy túlműködése, rossz indulatú daganatok, csontokat roncsoló betegségek vagy veseelégtelenség is.

d.)    A túlzott nátriumbevitel test szerte szöveti vízmegtartást produkál. Végtagödémákat. a magas nátrium szint hatására a hisztamin próbálja megtartania szövetekben a vizet, hogy fel tudja oldani a többlet sót. A hisztaminintoleranciában szenvedők életében a legfontosabb visszafogottságot és tudatos szabályzást kívánó ion a nátrium. Túladagolása szájkiszáradást, gyakori lüktető fejfájást, gyakori vizelési ingert, bágyadtságot, krónikus fáradtságot okoz.

e.)    Kálium túladagolás. Bizonyos élelmiszereknek - olajos magvak (pl. dió, mák), egyes zöldségek, gyümölcsök (pl. petrezselyemzöld, brokkoli, paradicsom, banán stb.) - kiemelkedően magas a káliumtartalma, így fogyasztásuk növeli a szervezet káliumszintjét. Az ép vese káliumkiválasztó kapacitása a napi, élelem útján bevitt 100 mg kálium több mint kétszerese, ezért ilyen jellegű hiperkalaemia ritkán fordulhat elő ép vesék mellett. Vesebetegségek, veseelégtelenség esetén azonban a túlzott zöldség- és gyümölcsfogyasztás vagy káliumalapú sók fogyasztása hiperkalaemiát okozhat. A vegan életmód egyik szinte biztosan létrejövő következményállapota. A szervezet káliumtartalmát az inzulin is szabályozza: elősegíti a kálium sejtekbe való felvételét, csakúgy, mint a glükózét és az aminosavakét. Cukorbetegség esetén az inzulin abszolút vagy relatív hiánya áll fenn, így a kálium sejtekbe való jutása gátolt, vagyis a vér káliumszintje megemelkedik. A vér magas káliumszintje gyakran tünetmentes. Előfordulhat gyengeség, száj körüli zsibbadás, viszketés, izomrángás, súlyosabb esetekben hasmenés vagy szívritmuszavarok. A magas káliumszint veseszövet roncsoló hatású.

Mindebből is látszik, hogy korunk egyoldalú diétái mennyi veszélyt rejtenek magukban. Azt fontosnak tartom elmondani még mielőtt a megfelelő hisztamindiétáról kezdünk el értekezni. Folytatom.