XianNa történetei

  „Igen, szóról szóra kérem”. „Te ne gondolkodj, csak tanuld meg a feladott leckét.” „Nem, nem vagyok kíváncsi a véleményedre, a feladott tananyagra vagyok kíváncsi.” „Nem, nem jó a matematikai feladat más megoldása, csak az a jó, amilyen úton én levezettem nektek, azt kérem a dolgozatban”. „Lehet, hogy te ennek utána olvastál, de én azért húztam alá pirossal és kifogásoltam azokat a szövegrészeket, mert az nincs benne a tankönyvben, te nekem ne járj saját utakon, csak annyit teljesíts amennyit kérek, de azt pontosan add vissza.” Ismerősek az ilyen és ehhez hasonló mondatok? Az olyanokból már nem akarok tengernyit felsorolni, hogy „Hülye vagy te a gondolkodáshoz fiam, ne is próbálkozz vele.” Így indul. Itt válik külön.   KONSTRUKTIVITÁS DESTRUKTIVITÁS Tipizálás A gondolkodó, kreatív, teremtő alkotó, újító ember Reproduktív, ismétlő teremtésben erős ember (félreértés ne essék – nagyon hasznos tagja is lehet a

  Odafele nem láttuk a Fujit. Vastag felhőbe burkolózott az alattunk elterülő szárazföld. Leszálláshoz készülődtünk. Sűrű szürke felhőben koppantak oda a kerekek a Narita tükörsima aszfaltjára. Egyes terminál. Megérkeztünk. Egészségügyi kódok, beléptetés, egy cuki kis beagle szaglássza körbe a csomagjainkat. Kapunk pecsét és a Fuji-s hologramos matricát az útlevelünkbe. Másfél órányira vagyunk a várostól. Pillanatnyilag a világunk, a Föld nevű bolygó legmagasabb lélekszámú élőhelyétől. Négy magyarországnyi ember, Japán teljes lakosságának (127 millió) harminc százaléka él ebben a városban, 2200 négyzetkilométeren. Nem számolom ki, hogy az négyzetméterenként hány ember. 😊 És még sincsenek Tokióban felhőkarcoló lakóházak. De vannak olyan csöppke kis házikók, amelyekbe, ha bemegy két ember háromnak ki kell jönnie, hogy meg tudjanak fordulni benne. =D Szóval megérkeztünk. Születésnapi ajándékút ez nekem és a Bálintnak érettségi búcsúajándéka. Valahol a föld alatt, csak a jó Isten

  A Nagy Meireki Tűz vagy más néven a furisode tűz, az egyik legpusztítóbb tűzvész volt, amely Edo városát (ma Tokió) sújtotta, 1657. március másodikán és három napig tartott porig égetve a város több, mint 70% -át, a soguni palotát és elpusztítva a papírból és fából épült házakat és a feljegyzések szerint több, mint kétszázezer áldozatot követelt. Japán újkori történelmében a Meireki az Edo-korszak egyik szakasza volt 1655-től 1658-ig tartott és az akkori uralkodó, Go-Sai tennó, a 111. japán császár nyolcéves uralkodásának elejét jelöli. Ez időben történt a fővárost csaknem teljesen megsemmisítő tragikus furisode-tűzvész. A furisode tradicionális japán viselet, a kimonó egyik fajtája, olyan hosszú újjakkal, hogy az akár földig is leér, gazdagon díszített köntös, ami a japánok ruhatárának legszebb, legnagyobb becsben tartott ünnepi darabja. Az 1657-ben Edót kétharmad részt elpusztító lángok egy ilyen köntös miatt csaptak föl, legalábbis így tartja számon a japán emlékezet. A legend