Cinkos
Ködben fürdő reggelen,
ezüst homály mögött
csillingelt a villamos és előbújt.
Álmos arcok és elnyelt ásítások között
huncut mosolyra leltem.
Bogárszemű kiskölyök
lógó kabátujjak között néz rám.
Nehéz iskolatáskája súlya alatt
vidám szeplőivel cinkosom lett ezen a késő őszi napon.
Tízórai csokiját egy alvó bácsi zsebébe dugva
az iskolánál leszállt.
De a mosolya ott maradt velem,
a novemberi reggelen
és a szeplőiből egy csapat
festi színesre a napomat.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése