Platón

Nos, jót tenni mindenkinek jogában áll. Sajnos, mindenről véleményt alkotni is. =D Jót tenni pedig… Platón szerint "a léleknek a legfőbb jó", és meglátása szerint nem is lehet valaki igazán boldog, és egészséges lelkületű, ha nem az erényeket táplálja élete során. Platón négy sarkalatos erényt definiált, ezek az erkölcsi erények: Igazságosság; Mértékletesség; Bátorság; Okosság vagy Bölcsesség. Platón és több más filozófus szerint a bátorság a legfőbb erény, mert ez teszi lehetővé a többi erény tanúsítását, amikor azokra szükség van. Szintén Platón artikulálta először (az Állam című művében), hogy a hivatások között a politikában van a legnagyobb szükség az erényességre, mert az erénytelenség a politikában képes a legtöbb kárt okozni. Minden hivatást meghatároz egy képesség, amivel adott esetben vissza is lehet élni. A politikus úgy tud a legtöbbet ártani, és Platón szerint úgy tud a legjobban visszaélni a helyzetével, ha a rá bízott hatalom birtokában nem erényes. Ezzel veszélyessé válik a társadalomra.” (Már ezt is értem, hogy sokan miért gondolják a jelen politikai garnitúrát veszélyesnek a társadalomra, hiszen napi szinten sulykolják önmagukban és egymásban az erénytelenség ítéletei. Vajon ilyenkor mindenki ez igazságosság birtokában van-e maximálisan? ) „Ezért Platón szerint "addig nem lesz vége a nép szenvedéseinek, amíg nem a bölcsek uralkodnak. Életében szerette volna az erényeket meghonosítani a politikában, és az általa alapított Akadémia nevű első felsőfokú intézményben a geometriai, matematikai és természettudományos ismereteken túl etikai és erkölcsi ismereteket oktatott társaival annak reményében,hogy az erénytelen harminc zsarnok uralmát egy erényes elittel váltsa fel. Elterjedt mondása szerint: "A jó emberek politika-kerülésének az az ára, hogy náluk hitványabbak uralkodnak felettük."

Kinek van joga kimondani, hogy ki a zsarnok? Ő vajon a legbölcsebb-e, a legokosabb, a legigazságosabb, vagy a legmértékletesebb a bátorsága mellet? Szerintem ezek nem könnyű kérdések…

Mindannyiunkat más szocializációs erők formáltak. Nos, továbbra sem politizálok. Csak azon gondolkodtam el, önvizsgálatot tartva, hogy vajon mely erény birtokában vagyok életem minden pillanatában, mennyire élek a sarkalatos erények szerint, milyen élethelyzetemben melyik bicsaklik meg. ...és hát talán kettőről állíthatom, hogy legalább a törekvésem megvan arra, hogy a lehető legnagyobb maximumát (tudom magyartalan… =D ) megcélozzam annak, hogy az életemben jelen legyen.

Az egyik a tudás gyűjtése, a másik a bátorság. E kettő nélkül ma nem élnék… Viszont így karácsony tájékán a mértékletességre ránézni sem érdemes… =D. A bőség, amelyben élünk nem mutat mértékletes képet rólunk.

...és az igazságosság? Azt hiszem, hogy e témában hullik ma a legtöbb kő egymás fejére. Merthogy az igazság szubjektív nézőpontok összessége. Néha kivonata… …és az igazság és a valóság közötti ordító szakadék fölötti, a belátásból és jó szándékból ácsolt, híd olyan ingatag manapság. Bennem is. Végre egy jó műsor volt. Inspiráló… Talán hasznunkra válhat néhány önreflexió, amit elindított. Áldott napokat!

2019, december, Győr