Po

 

Lehet a kor hozza, lehet ez az év adja… Fókuszba került ez elengedés.

A tegnapi kínlódásaim megint kezembe adták a könyvet. Dobtam a köveket és tudtam előre, hogy mit fog nekem mondani Ji-king szelleme. És pont azt mondta.

Po - Felbomlás.

„A természetben körforgás van: születik, kivirul és felbomlik minden – s a felbomlásból születik az új.

Valami felbomlik benned-körülötted.

Nem a te hibád – ez a törvény.




Felbomlanak szokások, formák, kapcsolatok, túlélt élethelyzetek. Lehet, hogy eddig jó volt, de lejárt az ideje.

Mi a teendő?

Hagyni kell!”

 

Hagyni menni. Elengedni. Csak úgy bénultan nézve. Nem utánanyúlva.

Elengedni, elengedni, elengedni. Az évünk legnagyobbra duzzadt parancsa. Mint lázálmaimban a végtelen vastagra hízó cérnák képe. Nem tehetsz semmit fogadd le, engedd, hogy történjen…

…és történik. Mennek el. Minden nap elmennek újak. Ma is. És nagyon nehéz hinni, hogy ebből majd valami új születik.

Gyűlölni ezt a törvényt luxus, akarattal nekimenni értelmetlen, belehalni túl nagy ár.

Dajkáljuk a megszeppent Qit, éjszaka ökölbeszorult gyomorral küzdjük meg a nappal rémképeit.

De gyűlölni akkor is luxus egy ilyen pofátlanul az arcunkba röhögő rabló évet.

Sirassuk meg, hátha a könnyeink öntöznek valami újra sarjadót.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csak mesélek. Az emberi jóról.

Szekunder szégyen a fiókban...

Tücsök... bogár...