Hála

 

Időnként a barátaim megbíznak bennem.

Nem úgy általánosan, hanem mindenkinél jobban bíznak bennem. A fájdalmukat és testi, lelki panaszaikat helyezik a tenyerembe. Bele dőlnek a karjaimba, néha a lelkembe. Hiszik, hogy elbírom a fájdalmukat, kétségbeesésüket, reménytelenségüket, a nehezen viselhető napjaik terhét.

Hatalmas ajándék ez. A feltétel nélküli bizalom ajándéka. Nem is tudom, hogy mi kell hozzá. Talán minden.

Én meg megkérem az elmúlt ötezer éveben élt gyógyítókat, lelki segítőket, hogy segítsenek nekünk megváltoztatni a megváltoztathatót és megküzdeni a megküzdhetőt.

Hatalmas ajándék ez a bizalom. És hatalmas felelősség is. Nem lehet egy pillanatra sem nem a fókuszban tartani. De hatalmas motiváció is. Minden pillanatban emberi minőségben tart. A megkérdőjelezhetetlenség páncélját adja ránk.

A december több ilyen ajándékot is adott. Emberek ősbizalmát a jó szándékában és a tudásban. Én meg örömmel nyújtottam a karom mindenkinek és örömmel tettem, adtam a tudásom, elkötelezettségem legjavát.

Így, jár aki képtelen volt még fekve is fordulni, mosolyog, aki végig sírta az addigi napjait, letette a botot, aki támaszkodni volt kénytelen, remél, aki azt hitte, hogy a helyzete reménytelen.

Az elmúlt két évben eltévedtem egy kicsit, azt hittem szép helyen szép dolgokkal kell szolgálnom mások örömét. Azt hittem, bárki életét percekre szebbé varázsolhatóm, ha jóval, a legjobbal szolgálom. Nem így történt. A jót, az elégségest nem lehet látványosan még jobbá tenni. Lényegtelen a különbség és lényegtelen a jobbító szándék is, mert nem a szükségest korrigálja. És lényegtelenné válik az is, aki ebben megfeszül a jobb megteremtéséért.

Nem úgy, ha a rosszat és nehezen viselhetőt korrigáljuk.

Mára megtanultam, nem örömöt kell adnom, hanem bánatot, fájdalmat, félelmet kell elvennem. Ez mindenkinek értékesebb, mint a luxus öröme.

Így valahogyan, nagy és tanulságos kitérő után, visszakanyarodtam az elve elrendelt utamra.

Ma megint könnyebb valakinek, mint tegnap. Ma megint visszatért valaki hite, reménye. Ma megint valakik számára fájdalommentes a nap.

Van ennél fontosabb? Aligha.

Köszönöm, hogy rám támaszkodva növelitek az erőm.

Hozzon mindannyiunkra áldást ez az év.