SARS-Cov-2

 

Amit ma ide leírok nektek az az én értelmezésem, több egészségügyi területen szerzett szakmai logikám következtetése. Nem abszolút igazság, de a rendelkezésemre álló adatok, több párhuzamos forrásból szerzett információ alapján, jó eséllyel nem tévesek a következtetéseim. Ha megbocsátjátok, minden mondatomnál nem idézem a forrást. Aki ismer, az tudja, hogy mennyire fontos számomra a tényszerű információ, aki számára nem vagyok hiteles ember, az lapozzon nyugodtan, őt úgy sem fogom meggyőzni a csatolt hivatkozásokkal sem és ez nem is célom.

Nincs nálam a bölcsek köve és amit egy szakvizsgázott kutatóorvos nem tud megbecsülni, azt természetesen én sem fogom tudni, de legaláb megpróbálom elmagyarázni, hogy miért nem áll rendelkezésünkre még pontosabb adat az adott kérdésben.

Akkor először is értelmezzük a csatolt képet.

Középen az a kék kör a sárga kis kiálló gubancokkal a covid19 vírusa, ami egy kicsit cukibb corona vírus és egy kevésbé cuki sars vírus szeremének a gyümölcse. Abba most ne menjünk bele, hogy a természetben vajon milyen motiváció folytan lesz egymásba szerelmes a corona víruslány és a sars vírusfiú, miközben egy denevér vérében keringenek, csak fogadjuk el, hogy ez a frigy létrejött és ők, a nászuk gyümölcséül megalkották nekünk a covid19-et, vagy más, lánykori nevén SARS-Cov-2 népes nemzedékét. Ha ebbe a most, az immunvédelmünket letaroló szerelmi gyümölcsbe beleavatkozott bármely pénzéhes és hatalommániás ember, akkor nőjön be az orralyuka, de akkor is, és attól még mi, derékig csücsülünk a szószban.

Szóval a kép közepén, a két oszlop közötti vírusábra a mi covid19-ünk.

Mi a szerepük a víruson található tüskéknek? 

1. Egyedi kinézetet és funkciót adnak a vírusunknak, más vírusok, más kórokozók nem hordanak ilyen koronát, ez teszi a vírusunkat másoktól megkülönböztethetővé és egyben ez az Achilles-sarka is. A tüskék segítségével (S protein) az sejtjeink ACE 2 receptorain keresztül jut be a vírus sejtjeinkbe és egy másik receptoron is, de az előbbi a leggyakoribb, a másik nevével meg még ennyire sem lennék előrébb, mint az ACE ismeretével (erről legalább már ACE blokkoló gyógyszerek esetén hallottunk - ha valminek a sejtbe jutását blokkoni szeretnénk akkor ezt a kaput zárjuk). Ha nem akadályozza meg a klorokin nevű anyagunk, akkor a vírus RNS-e (ribonuklein sav - szaporodásért felelős örökítő anyag) kiszabadul a vírus burkából, egyenesen belepottyan a sejtünk citoplazmájába ahol majd a riboszómáink (akik a saját sejtjeink DNS, RNS másolásáért felelősek, azaz a szaporodásáért,) elkezdik másolni és az így elszaporodott vírus újabb és újabb sejtekbe búvik be a tüskefehérjéi segítségével.

Szerencsénkre ezt a tüskefehérjét egyik saját sejtünk sem képes önmagától reprodukálni, egyik sejtünknek sincs ilyen, mert a testünkben semmi funkciója sincs, ezért a testünk idegen anyagot felismerő immunsejtjei minden esetben idegen betolakodóként kezelnek mindent, aminek ilyen tüskéje van. Hát ezért Achielles-sarok. Ezzel támad és mi ez alapján azonosítjuk, mint támadót. Mint egy bankrabló szemén a maszk, ha belép a bankba azonnal tudjuk, hogy miért jött és hívjuk a rendőrséget. Még az is szerencse, hogy ez a fehérjetüske, akár vírushoz van hozzánőve, akár a mi sejtjeink termelik az oltóanyagra adott immunválaszként, önmagában is egyformán kiváltja a testünk védekezését, nem kell hozzá vírus sem, (ez adja, a számtalan oltóanyag megoldást, ha ez a pöcök van, vagy annak termelésére rá tudjuk venni a testünk, akkor immuválasz is lesz.) A szerencsétlenség meg az, hogy azt a saját sejtet is, amiből ez a kis pöcök kikandikál egy fertőzés esetén, képesek felfalni a saját sejtjeink. Ezért okoztak citokin vihart ezek a pöckök a tüdőben, mert az elárasztott és megfúrt saját sejtjeinkre azonnal ráugrottak az immunrendszerünk falósejtjei és elkezdték a vírusokat elpusztítani, sajnos sok súlyos esetben tüdő epithel sejtjeivel együtt. A legnagyobb gond akkor van, ha vírus nagyon virulens, nagyon gyorsan szaporodik és sok sejtünket támadja meg egyszerre, emellett az immunrendszerünk meg nagyon le van gyengülve és kevés felismerősejttel és falósejttel tudja felvenni a versenyt a kórokozóval szemben. Ezért betegedtek meg zömében idős, már alulműködő immunrendszerrel élő emberek, krónikus betegek, vagy valamilyen betegség okán mesterségesen legyöngített immunrendszerrel élők is és pl. élsportolók is, mert az ő esetükben a versenysport okozta stressz időlegesen lekapcsolta az immunrendszert, a magas stresszhormon szint hatására az interleukin2 génükön keresztül.

Visszatérve a vírusunkra, ő többféle fehérjét is tartalmaz, tüskefehérjéket és nukleokapszid fehérjét is. Minél több fehérje komponenst viszünk be oltóanyag elemként a szervezetünkbe, annál több idegen fehérjével tudunk kiváltani immunválaszt a testünkben, de nem minden immunválasz kívánatos és jó. Akinek már van valamilyen allergiás reakciója, az jó, ha olyan oltást választ, aminek a legalacsonyabb a fehérjetartalma, mert a teste már más allergéneken keresztül "be van tanítva egy sejtszintű hisztaminszekrécióra, védelemre", és az meg az enyhe allergiás válaszreakciótól, a súlyos anafilaxiás sokkig bármit képes kiváltani. Az eddigi tesztoltások esetén 10 000 oltásra jutott 6 anafilaxiás reakció, leginkább súlyos allergiás betegségben szenvedőknél. Ők attenuált, (gyengített) vagy elölt vírussal történő oltást kaptak, azaz "magasabb" fehérjetartalmút. Ez a képen a bal oszlopban az első kettő. Amint lesz adatom az növekvő oltásszám vonatkozásában változó anafilaxiás reakciószámról, közlöm.

A harmadik az orosz, kanadai és az egyik kínai oltás. 

Ez az a módszer, amikor levágják a vírus tüskefehérjéét és csak azt adják be oltóanyagként, a tüskefehérje lesz a reakciót kiváltó idegenanyag. Mint minden más esetben is, csak itt vírus nélkül. Ezzel két gond van, nagyon drága eljárás és kevés oltóanyagot tudnak csak így előteremteni. A másik, hogy a fehérje a beadást követő második napon elkezd a sejtjeinkben található bontó enzimek hatásra elbomlani, még az ellene termelt ellenanyagok kellő mennyiségű termelésének ennél hosszabb időre van szükségük, 5-7 napra. Szóval előbb esnek szét ezek a fehérjék, minthogy kielégítő immunválasz alakulna ki a testünkben. Ezért ezeknél az oltóanyagoknál ismétlő, emlékeztető oltásokra van szükség, mindenképpen. Olyan ez, mintha egyszerre megvennénk egy láda almát, mert almát kívánunk enni, a jelentős része még az előtt megromlana, hogy hasznosulna számunkra. Hisz ezzel az oltóanyaggal rekciót kiváltani képes kész fehérjéket tudnak bevinni azonos időben, de az azonos életkorú fehérjék egyszerre fognak felbomlani a testünkben. Drága és pazarló módszer, de a semminél jobb. Olyan válassza, aki tudja magáról, hogy nagyon gyors az immunreakciója és nem viseli meg, ha ismétlő oltásokkal kell az oltáshatékonyságot növelni.

Negyedik az örökítőanyagától megfosztott burkot és tüskefehérjét tartalmazó „üres vírusburok”. Ez szaporodni nem képes, és szintén az előző oltához hasonlóan egyszerre vált ki reakciót és ugyan úgy gyorsan elhal, mint sz orosz tüskefehérje vakcina anyaga, csak egy-két nappal bontják tovább az enzimjeink.

Jobb oldali felső, vírusvektor kapszulás örökítőanyagbevitel, ezek az eddigieknél sokkal hatékonyabb technikák, a vírus örökítő anyagát viszik be a testbe, módosított DNSt ami, mint minden oltóanyag, lokálisan vált ki reakciót a felkar izomzatunkban és az védelmi immunanyagokat a környező nyirokcsomók fogják termelni, hatásukra a nyaki, hónaljárok, mellkas, áll alatti régió nyirokcsomói megnagyobbodhatnak. Ez minden oltás esetén jó nekünk, mert a beindult hatékony immunvédelem jele. A kapszulában bevitt módosított DNS nem virulens, nem megbetegítő, de szaporodni, önreprodukcióra képes, tüskéstől. Amit az immunrendszer a már korábban leírt módon felismer és inaktívál. A vírus-szerű idegen anyag a DNS-ből a saját sejtjeink energiaforrásait felhasználva épül fel, gyakorlatilag mi építjük, hogy utána elpusztítsuk. A módszer jó, mert az inaktív „vírusok” termelése időben elhúzódik annyira, hogy a testünk immunválasza is biztonsággal kialakuljon. Miután nem tudnak bennünket ezek a „vírusok” megbetegíteni, nincs baj azzal, ha a testünkben tartózkodnak, mert gyorsan elpusztulnak a genetikai programjuk szerint és a falósejtjeink segítségével. De nem olyn gyorsan, hogy az immunrendszerünk lekéssen róluk a válaszadással.

ÉS a végén a legjobb. Karikó Katalin magyar kutató fejlesztése. Jobb oszlop lipid burokba csomagolt RNS darabka bevitele oltóanyagként. Az örökítőanyag azon részét tartalmazza, ami sejtjeinken belül megint csak lokálisan, mert a lipid nem vándorol, ráveszi a sejten belüli riboszómákat csak a tüskefehérje megalkotására. Nem egyszerre milliót, hanem ahogyan az oltás után az éhes sejtek egymás után az oltóanyagból beszippantják magukban a lipideket, bennük a kis RNS lánccal, sorban termelik a tüskefehérjéket. Ahogyan a lipidet elfogyasztja sejt úgy szabadulnak ki ezek az RNS láncok és indul be a fehérje termelés, ezt a fehérjét nem tudja felhasználni a sejt, mert számára idegen és funkció nélküli, ezért elkezdi kilökdösni önmagából, mint szemetet, oda, ahol az immunrendszerünk kódoló sejtjei felismerik, a sejtközi térben, mint idegen anyagot és elkezd a testünk ellene ellenanyagot termelni. A falósejtjeink meg jönnek és eltakarítják. Ez lesz a specifikus immunválaszunk, mert a koronavírus tüskefehéréjére kialakulnak felismerő, azonosító sejtjeink. Innentől a nyirokcsomókban raktározott ellenanyagok bármikor találkoznak ilyen tüskével, idegenként azonosítják azt. De ezek az ellenanyagok sem örök életűek, ezért időnként ismétlő, u.n. emlékeztető oltásokkal fel kell frissíteni a sejtmemóriájukat az újonnan megszületőknek. Az összes többi védőoltásunkhoz hasonlóan, (BCG, DI-PER-TE, POLIO, vagy külföldre utazás esetén tífusz, kolera, vérhas, stb.) minden felsorolt betegségesetében többszöri oltással alakítunk ki teljes védettséget. Az oltásismétlés tehát szokványos eljárás, az immusejtjeink ekhalása okán van rá szükség és nem az oltóanyag rossz minőségét jelzi, vagy azt, hogy a vírusmutásió oká újabb éa újabb oltásokra lenne szükségünk. Ezek az oltások mindaddig minden újabb vírusmutáció esetén is megefelelőek, még a vírusunk nem úgy mutálódik, hogy elveszíti a tüskefehérjéit, de ez kb. lehetetlen.

Szóval mind az allergiás reakció kockázatának valószínűsége, mind az immunválasz elégséges szintjének elérése szempontjából az én szubjektív sorrendem, amit a technológiai logika és hatékonyság alapján állítottam fel:

1. Lipid burkos RNS oltás: (Pfiser, Bio-tech, Moderna)
2. Vektor oltás: CanSino, Biologic, Sputnik, Izraeli és Brit-Svéd
3. Vírus szerű részecske: Novavax

Számos tudományos kérdés nyitott még:

1. Hatástartósság: mennyi ideig és milyen fokú védelmet nyújtanak az elkészült vakcinák. Az RNS alapú vakcinára van tapasztalatunk, a gyors kialakítás okán, most biztonsággal, a vizsgálati időben mért és igazolt 3 hónap alatt stabil immunválasz állítható, ezek az első bíztató eredmények. Feltételezhető ennél a védettség lényegesen hosszabb lehet, de most ennyit lehet kijelenteni a tapasztalatok alapján, a többit csak remélni egyelőre.

2. Azt a legtöbb vakcina esetében már tudjuk, hogy a súlyos megbetegedés kialakulásától megvéd, de azt, hogy ez a vírus terjedését is érinti-e, tehát a vakcinált egyének tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel továbbra is képesek-e átadni a vírust, még nem tudjuk. Ez azt jelenti, hogy erre a vírustörzsre nincs még tapasztalatunk, nem pedig azt, hogy a tudósaink semmit sem tudnak.

3. A klasszikus vakcinatechnológiák esetében ismert jelenség, hogy 65 év felett és 40-es BMI (testtömeg index) felett csökkent hatékonyságot figyelhetünk meg. Azért mert, az immunrendszerünket az életen át gyűjtögetett stresszszituációkkal már megtanítottuk alul működni. A COVID-19 esetében éppen ezek a csoportok a leginkább veszélyeztetettek, ám bíztató jel, hogy a kezdeti adatok ebben a csoportban is hasonló erősségű immunválaszt mutattak.

 Köszönöm, hogy időt szántál az elolvasására!