Tücsök... bogár... 3.

Leszögezem nem értek az állatgyógyászathoz. A hagyományos kínai orvoslás egyetemén csak érintőlegesen tanultunk állatgyógyászatban is alkalmazható gyógynövényreceptúrákat és akupunktúrás kezelési pontokat.

Ha bármi tévedésem van ezen szövegrészben, akkor kérem az állatorvos barátaim segítségét a helyesbítéshez.  

Ma úgy tudom, hogy Európában, ezen belül Magyarországon is, szigorú törvények határozzák meg a táplálékot adó állatok folytonos egészségügyi kontrollját. Amellett, hogy mára már egy nagyon komoly tudásbázist felhalmozó tudományág, az állatorvoslás foglalkozik többek között a táplálékot adó állataink egészségének megőrzésével, helyreállításával, folyamatos hatósági ellenőrzés alatt is áll az állattenyésztési ágazat. Azért használom ezt a szót, hogy táplálékot adó, mert ez egy bővebb kategória, mint a táplálékállatok fogalom, hisz ebbe beletartoznak, a tejet adó állatok, a tojást adó állatok és mézet adó rovarok is.

Ahhoz, hogy ezek az állatok egészséges táplálékkal tudjanak szolgálni az emberek számára, biztosítanunk kell az egészségüket, megfelelő élőközeggel, táplálékkal és egészségkontrollal, a betegségeik gyógyításával, valamit immunizációval.

Ez utóbbi, az immunizáció, oltásokkal és szájon át adható gyógyszerekkel két okból történik. Az első, hogy az állomány egészséges legyen, ne tizedelje meg fertőző, egyik állatról a másikra terjedni képes betegség. A másik ok, hogy azok a kórokozók, amelyek az állatokra és emberekre is veszélyesek, ne terjedjenek át az állatokról az emberekre, vagy fordítva. Erre egy egyszerű példa a rabies, a veszettség elleni immunizáció, amelyet pont úgy végzünk vadállatokon pl. vadon élő rókákon, borzokon, aranysakálon, mint a házi kedvenceinken, a kutyákon és macskákon. Előbbi kötelező jellegű, utóbbi sajnos csak szabadon választható.

Tehát mondhatjuk, hogy az állatbetegségek jól kordában vannak tartva és az elterjedésüket kiváló szakemberek fékezik meg a megfelelő beavatkozásokkal és kontrollal. Valamint az éber hatóságok is magas színvonalon, hatékonyan végzik a dolgukat. 

De mi a helyzet az újonnan tápanyagként bevezetésre kerülő rovartáplálékokkal? Nekik is van orvosuk, ha betegek lesznek? 

Nincs.

Pedig a rovarok is hordozhatnak olyan betegségeket, amelyek úgynevezett zoonózis útján adhatók át az embereknek.

Nézzük, mit mondanak erről a rovartáplálékokat propagáló szervezetek?

„A zoonózisos betegségek ehető rovarokon keresztüli terjedésének kockázatát elhanyagolhatónak tekinthetjük. Ennek az az oka, hogy az emberek és állatok által fogyasztott rovarok többsége növényekből táplálkozik és nem közvetlen fertőzéshordozó. A legtöbb rovarspecifikus mikroorganizmus nem jelent veszélyt az emberre.”

Aztamindenit. Tessék, mondani mi van azzal, ami nem tartozik a legtöbb közé? A potenciálisan emberre is patogén baktériumokkal, amelyek nagy számban vannak jelen a rovarokban is. Például a súlyos, a cukorbetegséggel élőknél, akár halálos kimenetelű gastroenteritiseket (emésztőszervrendszeri gyulladást) okozó Vibrio fajokkal. A legismertebb, a korokozó által okozott betegség, a Kolera. 

Vagy a legelterjedtebb  a Streptococcus, a Staphylococcus és a Clostridium fajok,  amelyek ellen már olyan antibiotikus rezisztencia alakult ki a széles populációban, amely akár végzetesen is megnehezíti ezen fertőzések hatékony kezelését.

Mindezek a kórokozók gazdagon megtalálhatók az EU-ban tápanyagként értékesített ehető rovarokban, rovarokon.

A szkeptikusoknak csatolom a tanulmányt: 

Osimani, A.; Garofalo, C.; Milanović, V.; Taccari, M.; Cardinali, F.; Aquilanti, L.; Pasquini, M.; Mozzon, M.; Raffaelli, N.; Ruschioni, S.; et al. Insight into the proximate composition and microbial diversity of edible insects marketed in the European Union. Eur. Food Res. Technol. 2017, 243, 1157–1171.

Nézzük a vírusokat.

Egy valóban releváns mikrobiológiai tanulmány leírja, hogy több mint 70 vírusfajt mutattak ki ehető rovarokban, amelyek közül 36 rovarpusztulást és/vagy emberi betegségeket okozott, okozhat. Ugyanez a tanulmány leírja, hogy jelenleg az ehető rovarok vírusfertőzése semmilyen módszerrel nem küszöbölhető ki, ezért csak a megelőző intézkedések az egyetlen hasznos módszer. De erre a tanulmány már nem ad magyarázatot, hogy mi lenne az a hathatós megelőző intézkedés. 

Egy rovargyógyász megvizsgálja minden tücsök manduláját, hogy gyulladt-e, vagy esetleg az ürülékéből vírusvizsgálati mintát vesz? 

Egy nagy baj van csak, nincs olyan, hogy rovargyószász.

A szkeptikusoknak csatolom a tanulmányt: 

Bertola, M.; Mutinelli, F. A Systematic Review on Viruses in Mass-Reared Edible Insect Species. Viruses 2021, 13, 2280. [Google Scholar] [CrossRef]

Ezenkívül további tanulmányok beszámoltak mikrobiális, élelmiszer-eredetű fertőzésekről és rovarok fogyasztása által okozott mérgezésekről

A szkeptikusoknak csatolom a tanulmányt: 

Durst, P.B.; Johnson, D.V.; Leslie, R.N.; Shono, K. Forest insects as food: Humans bite back. RAP Publ. 2010, 1, 1–241.

 …és akkor sehol egy huncut mondatot sem találtam a rovarokat megtámadó, az emberre nézve akár végzetes toxintermelő gombákról. Néhány óvatos új vizsgálat felveti, hogy amiben fehérje és nedvesség van, az kiváló táptalaja a több, mint 400 mikotoxinnak, melyek közülük körülbelül 20 toxin rendelkezik kiemelkedő humán- és állategészségügyi jelentőséggel. A legtöbbjük a májra, idegrendszerre toxikus, súlyos betegségokozó hatással bír.

Rovar paraziták…

Beszéljenek a képek.