Nem horkolásgátló gép, hanem alvási apnoé kezelő CPAP gép (folyamatos pozitív légúti nyomású készülék)

 

Végtelenül felháborító a teljes mértékben dilettáns és teljes mértékben tájékozódási igény nélküli, papagáj módjára történő szajkózása a horkolásgátló készüléknek. Egy légzési nehézséggel küzdő embernél a horkolás csak járulékos tünete egy sokkal nagyobb veszéllyel járó légzési apnoénak, légzéskimaradásnak. Horkolássá degradálni a súlyos légúti betegségeket, nem pusztán tájékozatlanság, kompetenciahiány, hanem teljes empátiamentes, etikátlan, önigazoló, debilizált kommunikáció.

Számtalan betegség alakít ki egyre romló állapotú apnoét, amikor a beteg képtelen önmagától ritmusosan, szabályosan, megfelelő légzésszámmal lélegezni és a testét oxigénhez juttatni.

A leggyakoribb forma az obstruktív apnoé. Amikor a beteg garata, hörgőrendszere záródik el. Ilyen állapot jött létre a covid fertőzések során. Ennek az állapotnak a különböző súlyossági fokozatai voltak jelen sok ember életében a fertőzéshullám alatt. A gyulladt szövetek – nem ritkán autoimmun támadás alatt állók - nem tudták felvenni az oxigént és a nyálkahártya által termelt váladék, a mucin sem tudott megfelelő ütemben kiürülni a testből, lebomlani, ezért ez felülfertőződési góccá alakult és tovább rontotta a beteg állapotát. Ilyen esetekben a beteg légzési segédizmai nagyon gyorsan kimerülnek, ezért befúvásos, ellen-nyomásos lélegeztetésre szorul. Nincs olyan, hogy horkolásgátló gép. Olyan van csak, hogy ellen-nyomásos légzéssegítő készülék. Vagy kórházi professzionális, komplex terápiás, lélegeztető gép és/vagy otthoni használatra szánt, főleg éjszaka használt túlnyomásos lélegeztető gép, ami az alvás során elernyedt és rásegíteni képtelen légzési segédizomzati munka helyett, szükségszerűen növelhető nyomással nyitja a légutakat és juttatja be az oxigént a beteg tüdőjébe.

A covid légzés-bénulásos állapotaiban az előző, a post covid állapotában az utóbbi az életmentő készülék. Hiányában a beteg képtelen az önálló légvételre és éjszaka álmában veszélyezteti az apnoé halál. Az obstruktív – elzáródásos apnoé mellett létezik centrális apnoé is, amikor a beteg agya nem küld irányító jeleket a légzési segédizmoknak, pl. agyvérzés utáni állapotban. …és létezik a kettő keveréke, ami a legsúlyosabb légzési állapotveszteség, ilyenkor a beteget akár már nappal is a lélegeztető készülék segíti, az otthonában is. Nem kívánom senkinek ezeket az állapotokat, amelyekből nincs gyógyulás és készülék nélkül garantált a korai halál.

Tehát a kormány nagyon is jól tette, hogy nem csak kórházi légzéssegítő készülékeket szerzett be, hanem felkészült az olyan tömeges post-covid állapotokra, amelyek maradandó légzési apnoéval járnak.

A még mindig meg nem szólaló tüdőgyógyász szakorvosoknak megkérdőjelezem nem csak az orvosi etikáját, de az emberit is. Pár mondattal rég tisztába tehették volna ennek a témának a logikus voltát.

A légzési apnoé paraméterei:

1.       Legalább 10 másodpercig tartó légzésleállás.

2.       Az állapot súlyosságától függően éjszaka többször, akár több százszor is ismétlődhet. Ilyenkor a beteg agya, belső szervei oxigén hiányosak.

3.       Az állapot mentális és fizikai teljesítőképesség romlással ját. Konkrétan nem pótlódó idegsejt elhalással és lassan pólódó belsőszervi szöveti elhalásokkal…

Csak, hogy értsük az ügy súlyát.

Remélem, hogy a sok horkolás elleni gépező szakértő képes értelmezni az orvosi statisztikákat.

A COVID-19 fertőzés jelentősen növeli az újonnan kialakuló obstruktív alvási apnoe (OSA) hosszú távú kockázatát és súlyosságát. Nem múlt időben, jelen időben is, tehát hosszútávú Post COVID hatásként is a mai napig.

COVID előtti alapállapot

Általános populációs prevalencia: A közepesen súlyos vagy súlyos OSA – elzáródásos apnoé a felnőttek nagyjából 6–17%-át érintette, az enyhe és súlyos arány 9–38% között mozgott.

Kockázati tényezőként: A már meglévő alvási apnoe növelte a súlyos COVID-19 kialakulásának kockázatát 25%-kal és növelte a kórházi kezelés és a halálozás esélyét 45%-kal.

COVID utáni mutatók és kockázat

Megnövekedett új kezdetű kockázat: Nagyszabású kohorsz vizsgálatok kimutatták, – (A populáció egy feltételezett kockázati tényezőnek kitett csoportjának időbeni után követése által méri az adott időintervallumban az új betegek számát. A vizsgálat kezdeti időpontjában a vizsgált populáció minden egyede mentes az adott betegségtől.), hogy a COVID-19 túlélői 33–41%-kal nagyobb kockázattal néznek szembe az új kezdetű OSA diagnózisára a nem fertőzött kontrollcsoportokhoz képest, amely a fertőzés után akár 4,5 évig is fennállhat. TEHÁT magyarul, a lélegeztetőgép szakértőknek.

A covid előtt 

- az enyhe fokú elzáródásos apnoé a felnőttek nagyjából 6–17%-át érintette, 

- a súlyos fokú 9–38% érintettség között mozgott, 

- a covid után az újonnan megbetegedettek és ellennyomásos apnoé gépre szoruló új megbetegedettek száma száma 33-41%-al nőtt. 

Miközben az eredeti betegeket tizedelte meg elsősorban a Covid19.

Az OSA előfordulásának fertőzés utáni növekedése a legszembetűnőbb a fiatalabb egyének, a korábbi asztmában szenvedő betegek, valamint a faji vagy etnikai kisebbségi csoportok körében. Világviszonylatban…

A fenti statisztikai adatokat és összefüggések több, nemzetközileg elismert orvosi szakfolyóiratban megjelent, nagymintás kohorsz-tanulmányból és meta-analízisből gyűjtöttem össze.

A legfőbb források a következők:

Post-COVID adatok és a 4,5 éves kockázatkövetése: Az adatok elsősorban egy 2026-os, nagyszabású retrospektív kohorsz-tanulmányból származnak, amely a Scientific Reports / Nature folyóiratban jelent meg.

Ez a kutatás több mint 910 000 pácienst vizsgált (Montefiore Health System, New York), és pontosan innen származnak a kórházban kezelt (aHR = 1,41) és a nem kórházi (aHR = 1,33) betegekre vonatkozó új kialakulású alvási apnoe (OSA) kockázati mutatók.

Pre-COVID bázisadatok és morbiditási kockázatok: A korábbi alvászavarok és a COVID-19 súlyosságának összefüggéseit (hospitalizáció és mortalitási arányok) a The Lancet (eClinicalMedicine) szisztematikus áttekintése és meta-analízise, valamint az NIH RECOVER (Researching COVID to Enhance Recovery) kezdeményezés adatbázisai igazolják.

Magyar kutatási adatok a témában:

1.       Semmelweis Egyetem – Pulmonológiai Klinika (2025) A Semmelweis Egyetem kutatói az Orvosi Hetilapban publikáltak egy retrospektív tanulmányt, amely a különböző vírusvariánsok (Alfa, Delta, Omikron) utáni poszt-COVID tüneteket és alvás-ébrenlét zavarokat vizsgálta.

2.       Pécsi Tudományegyetem és Dél-Dunántúli régió (2025) A Pécsi Tudományegyetem klinikai felmérései kifejezetten használták a Berlin Alvási Apnoe Kérdőív magyar verzióját a pandémia alatti és utáni lakossági (valamint egészségügyi dolgozói) alvásminőség mérésére. A felmérések megerősítették, hogy a felborult életritmus, a stressz és a poszt-COVID szindróma jelentősen növelte az alvás közbeni légzéskimaradások szubjektív kockázati indexét.

3.       Általános hazai poszt-COVID statisztikák

·       Prevalencia: Magyarországi háziorvosi és intézményi követések alapján a SARS-CoV-2 fertőzésen átesettek 21% és 53% közötti arányban számolnak be tartós alvászavarról vagy krónikus fáradtságról a felépülés után 4 héttel is.

·       Kockázati összefüggés: A Magyar Alvás Szövetség és a hazai szomnológiai centrumok (pl. Jó Alvás Központ) adatai szerint a kezeletlen, pre-COVID alvási apnoéban szenvedő betegeknél a fertőzés korai szakaszaiban szignifikánsan magasabb volt a súlyos szövődmények aránya.

Konkrét magyar Post COVID alvási statisztikai adatot nem találtam.